A területi kohézió célja valamennyi terület harmonikus fejlődésének biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polgárok e területek adottságait a legoptimálisabban kihasználhassák. Ez azt jelenti, hogy a sokféleséget olyan előnnyé alakítják, amely hozzájárul az egész Európai Unió fenntartható fejlődéséhez.

A területfejlesztésért felelős miniszterek hivatalos együttműködése 1989-ben kezdődött, amikor Nantes-ban megtartották első közös informális ülésüket. Pár évvel később, az 1993-as liège-i ülésükön a miniszterek úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy Európai Területfejlesztési Perspektívát (ESDP - European Spatial Development Perspective), melyet 1999-ben Potsdamban fogadtak el. Az ESDP, mely az Európai Unió területi fejlődésének irányait határozta meg, jelentős lendületet adott az összeurópai területi kutatásoknak is. Az ESDP életre hívta ugyanis az Európai Területi Tervezési Megfigyelési Hálózatot (ESPON Program - European Spatial Planning Observation Network), mely hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió területpolitikája valós tények feltárásán alapulva, az európai területi folyamatok egységes értelmezése és értékelése révén alakuljon.

Az ESDP-re alapozva a miniszterek 2004 novemberében Rotterdamban már arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet a régiók eltérő területi adottságait és lehetőségeit az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében mozgósítani.

Erre a kérdésre próbál választ adni az Európai Unió Területi Agendája, amit 2007. május 25-én a német EU-elnökség keretében Lipcsében rendezett informális miniszteri találkozón fogadtak el a területfejlesztésért felelős miniszterek. A Terület Agenda beazonosította a legfőbb kihívásokat és az EU fejlesztésének területi prioritásait, továbbá az ezek érvényesítése érdekében szükséges intézkedéseket.

A dokumentum nagymértékben hozzájárult a tagországok és az Európai Bizottság azon törekvéséhez, hogy az Európai Unió strukturális politikájának gazdasági és szociális dimenziója mellett a területi dimenzió is megjelenhessen. Többek között ennek is köszönhető, hogy a területi szempontok egyre hangsúlyozottabban jelentek meg az uniós szintű dokumentumokban.

A területi kohézió fontosságát hangsúlyosan jelenítette meg az Európai Bizottság a „Zöld Könyv a területi kohézióról” című vitaindító dokumentumában (2008), mely közös gondolkodást indított el az Európai Unió tagállamai között a téma fontosságáról, egységes értelmezéséről és alkalmazásának mikéntjéről. A Zöld Könyv szerint az európai régiók sokfélesége Európa gazdasági fejlődésének és versenyképességének fontos eleme. A Zöld Könyv társadalmi vitája során sok vélemény szorgalmazta az integrált fejlesztést, valamint a különböző ágazati fejlesztések közötti jobb összhang megteremtését.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével a területi kohézió a gazdasági és a társadalmi kohézió mellett a kohéziós politika harmadik dimenziójává vált. Ez új keretet adott az uniós szintű fejlesztéseknek, és a területi kohézió a kohéziós politika jövőjéről folytatott vita hangsúlyos témájává vált.

Ezt követően 2011-ben sor került a Területi Agenda felülvizsgálatára is, melynek szükségességéről a területfejlesztéséért felelős miniszterek döntöttek 2007-ben, Lipcsében. Az elnökségi feladatokat 2011. első félévében ellátó Magyarországot kérték fel a Területi Agenda végrehajtásának értékelésére, valamint a dokumentum felülvizsgálatára. Így került elfogadásra 2011. május 19-én Gödöllőn a Terület Agenda 2020 dokumentum.

EurópaiTerületfejlesztési Perspektíva

European Spatial Development Perspective (ESDP, 1999)

Az ESPON Program hivatalos honlapja

Területi Agenda 2007

Zöld könyv a területi kohézióról (2008)

Területi Agenda 2020 és háttéranyagai (2011)

Elnökségi következtetések